Fátum



bárhova is mész

nem tudod kikerülni

valódi éned

Fotoszintézis



kék ég tavában

kis virágok szemlélik

a napfény ízét

Tabula rasa



rég elfelejtett

homályos üvegeken

visszhangzik a csend

Kupaszerda



A gólt belőtték,

az ego kielégült.

Kisvárosi est…

Kettősség



árnyék kíséri

a fölfelé törekvő

lépcsőfokokat

Hajlék



egyszerűségben

lehullott falevelek

gondviselése

Kronosz



kopott sírövek

alázattal szemlélik

elmúlásukat

Pulzár


csillaghalmazok

álmai megjelentek

a mélységekben

Védelem


kereszt alján a 

személyes tapasztalat

megerősített

Tisztás



Tiszta e hely, mert

Tündérek táncolnak itt.

Egyszerűen szép.

Metanoia



A tér elhajlott.

Az álmok mélyebbek és

ártatlanabbak...

Ars poetica



Járom az utam

esőben és viharban.

Magamba nézek.

Step By Step



átalakulnak

lépésről lépésre a

látható formák

Tájmúzeum



szilárdságukat

megőrző és kitartó

időpillérek

Meglepetés



elcsendesedve,

mélységekben haladva

önmagadra lelsz

Szatori



a víztükörben

megsejtette magát a

formanélküli

Secundum


egy pillanatra

botjára támaszkodva

ért véget a nyár


Üresség



mennyei hangok

elhallgattak… csak a csend

maradt mindenben

Rend



kaotikusan

szabad formákban teljes

az univerzum

Próbatétel



szótlan tulipán

önmagába mélyedve

megpróbáltatott

H.H.



Házas hétvégén
tiszta fényben égnek  a
dialógusok


Kíváncsiság



várakozásban

a csend erősebb lesz és

megnyílik az ég

Smile



hasíts el egy fát

ha valóban keresel

ott is megtalálsz

Mosoly



szürke és hideg

reménytelen álmokban

mosolygott a Nap

Szikrák



éterbe tartó

szívből jövő, önzetlen

imafoszlányok

Sóvárgás



benső ablakon

keresztül szemlélem

a pillanatot

Realitás



Délben dalol a

táj csendes szívverése.

A tudat tiszta.

Szárnyalás



Fényben élő sas,

széttárta szárnyait.

Reveláció.

Paletta



Festői foltok.

Ne akard megérteni,

Semmi esélyed.

Emlékek



déli álmokról

mesélnek a megsárgult

kis falevelek

Szieszta



Asztal tetején

dióhéj maradványok.

Mindenki pihen.

Átváltozás



idős arcok a

homály tekervényében

ujjászülettek

Minden reggel



csendes hajnalban

letisztult gondolatok

feltámasztottak


Színről – színre



néma napkelet

megmutatta az arcát

teremtőjének

Biztonság



megrepedt falak

nem befolyásolják a

lélek képeit